A Galántai Könyvtár olyan univerzális értékeket képviselő közkönyvtár, mely minden ember számára információhozzáférést bizosít korra, nemzetiségre, társadalmi helyzetre, vallási hovatartozásra vagy foglalkozásra való tekintet nélkül. Dotációs szervezetként működik a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat (Nagyszombat megye) hatáskörében, regionális és városi könyvtár szerepét töltve be egyszerre. Könyvállományát gyarapítja, rendszerezi, kölcsönzi, raktározza és védi. Oktató – nevelő célzatú rendezvényeket és kultúreseményeket szervez, melyek elsődlegesen az irodalom és olvasás fontosságát hangsúlyozzák. A Galántai Könyvtár további szolgáltatásai: internethasználati lehetőség, wi-fi zóna, fénymásolás, hangoskönyv-kölcsönzés, irodalomkutatás, bibliográfiai tevékenység.

Szolgáltatásaink felújított, kellemes közegben vehetők igénybe Galánta belvárosában, a Béke tér 4. szám alatti multifunkciós épületben. Hasznos időtöltést, megbízható információkat, professzionális hozzáállást biztosítunk intézményünk minden részlegén.

Alkalmazottak száma: 14

A 2020-es év eredményei számokban:

Könyvállomány: 76 180 könyvtári egység

Gyarapodás: 2 483 könyv

Kölcsönzések száma: 101 254

Regisztrált olvasó: 2 751

Látogatások száma: 30 056

Virtuális látogatók: 52 143

Rendezvények: 47

 

A Galántai Könyvtár történetéből

Galánta területének első könyvtárai egyesületi, valamint intézményi könyvtárak voltak, melyek főként tagjaik igényeinek kielégítése céljából jöttek létre a 19. században. A legnagyobb és egyben legöregebb bibliotéka az Esterházyak nevéhez fűződik. Ennek könyvállományát 1928-ban 26 láda tartalmaként szállítottak el a városból. Gyermekkönyvtárat, Neufeld Samu, nyomdász alapított elsőként a városban. Az első tényleges Városi Könyvtár megalapítására 1909-ben került sor. Az 1937-ből származó adatok szerint a könyvtár az idő tájt 100 olvasóval és 674 kötetettel rendelkezett.

A Galántai Járási Könyvtár 1951-ben jött létre, és a helyi kultúrház egyik termében talált otthonra. Az 1954-es adatok 85 olvasóról és 1080 kikölcsönzött dokumentumról, az 1957-ből származó iratok már 536 olvasóról, valamint 7918 kölcsönzésről adnak számot. Az 1959. évi 53. számú törvény értelmében az intézmény Városi Könyvtárrá alakult át, és a járás könyvtárainak metodikiai, bibliográfiai, illetve információs felügyeletét kapta feladatul. A 60-as évek végén a könyvtár újabb helyiségekkel bővült, azonban hosszútávon a költözés jobb megoldásnak bizonyult. 1970-ben az intézmény a neogótikus kastély 6 termét (majd utólagosan még egy helyiséget) foglalhatta el. Működését a következő részlegekkel indította: kölcsönzés, gyermek- és ifjúsági részleg, metodikai szakosztály, bibliográfiai szakosztály, gyűjteményszervezés, politikai irodalmom osztálya, igazgatóság, gazdasági részleg.

Újabb jelentős változás 1973-ban állt be a Könyvtár életében, mikor is az intézmény az OOR (Járási Szakszervezeti Tanács) új épületének földszintjére költözött. E kereteket kinőve a gyermekrészleg az Osveta (Közművelődési Központ) székházába tette át működése helyszínét. A 80-as évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszervezeti tanács által bizosított helyiségek már nem elegendőek az intézmény műkődéségez, ezért megkezdődött a meglévő terek bővítését szolgáló tervek kidolgozása. A 89-es politikai fordulat következtében az átépítést szorgalmazó törekvések sajnos már nem valósulhattak meg. 1991-ben a megszűnt a politikai irodalom osztálya, helyette olvasóterem létesült. A 90-es évek végére a Könyvtár jelentős moderizáción ment keresztül, főként a korszerű technikai vívmányok teknintetében. Az intézmény 1996-ban a Járási Honismereti Múzeummal és az Járási Közművelődési Központtal együtt egy nagyobb egység, a Dudvágmenti Kultúrális Központ részévé vált, élén egy kormánymegbízottal. A rendelkezésből kifolyólag a Könyvtár elveszette jogi önállóságát, és Dudvágmenti Könyvtár néven működött tovább. Ez az állapot egészen 1999-ig állt fenn, mikoris feloszlott a Kultúrális Központ, a Könyvtár pedig visszanyerve önállóságát, nevét a mai is használatban lévő Galántai Könyvtárra változtatta. 2000 nyarán a Gyermekrészleg is visszaköltözött eredeti „otthonába“, a Béke tér 4-es szám alatti épület második emeletére, a Kerületi Statisztikai Hivatal frissen megürült helyiségeibe. Azóta a bibliotéka egysége és működése töretlen. A 2001-ből származó hivatalos kimautatások szerint a könyvtár 87 887 könyvtári egység mellett 3316 tagot és 150 332 kikölcsönzött dokumentumot számlált.

Jelenleg a megszokott szolgáltatásainkon (könyv és folyóirat-kölcsönzés) kívül, hangoskönyv-kölcsönzési, irodalomkutatási, internet-hozzáférési és fénymásolási lehetőséget kínálunk olvasóinak. Kultúrrendezvényeket, író-olvasó talalkozókat szervezünk. Gyakoriak az általános iskolás és középiskolás csoportokat célzó fogalkozások, kvízek, játékok. Jövőbeli céljaink között szerepel nemcsak szolgáltatásink tökéletesítése, hanem modern információs központ kialakítása is.